Festmény, rézkarc, akvarell, pasztell,olajkép,tempera festmények és rajz, tusrajz alkotások értékelése.
Kossuth-díj, Munkácsy-díj, érdemes művész kitüntetést kapott, kortárs alkotók munkáinak bemutatása, kiállítások, művészeti könyvek ajánlása.
képkereskedő:
@esztergomi nyögdíjas:
Tisztelt Esztergomi " Nyögdíjas"!
Köszönöm a bejegyzését!
Ha előbb tudtam... (2009.04.28. 16:07)Pasztell technika, pasztell képek
Sok levelet, emailt kaptam önöktől, hogy a Herpai Zoltán, Kiss-Illés Róbert kiállítás kapcsán szeretnék felvenni a kapcsolatot az alkotókkal!
Bár alapvetően a megnyitókról írt hírleveleknek a célja a kiállítások megtekintésére való felhívás, most azonban a sok kérés miatt megadjuk a két alkotó saját weboldalának az elérhetőségét is
Javasoljuk, hogy látogassanak el HERPAI ZOLTÁN festőművész és KISS-ILLÉS RÓBERT grafikus kiállítására
HERPAI ZOLTÁN Budapesten született. A Képző- és Iparművészeti Gimnázium után az Iparművészeti Főiskolát végezte festőként és grafikusként. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagja. A mai felgyorsult világban festőként keresi a harmóniát, a szépséget, a dolgok és a történések filozófiai hátterét… 1978 óta kiállító művész, utolsó kiállítása 2009. – Bardoni Galéria Budapest Falk Miksa u.
KISS-ILLÉS RÓBERT iskolái elvégzése után alakította meg két kollegájával együtt a Triad Képzőművészeti és Grafikai Stúdiót, amelynek ma is vezetője és munkatársa. A stúdió fő tevékenysége a reklámgrafikai témakörbe tartozó tervezési és kivitelezési munkák elvégzése, de mellettük képzőművészeti alkotások – úgymint festmények, szobrok, grafikák, üvegmunkák, stb. – is folyamatosan készülnek. Pár éve kezdett egy Art Deco stílusú poszter sorozatot, melyek egyedi vagy kisszériás alkotások, vászonra nyomva. Utolsó kiállítása 2009. október 3. Montparnasse Galéria Falk Miksa u.
A kiállítás megtekinthető: az OTP Bank NyRT. épület Aulájában Budapest, XIII. Babér u. 9.
Herpai Zoltán festményeiből a www.kepkeresekedo.hu oldalunkon találhatnak néhány régebbi alkotást, melyeket magánygyűjteményből vásárolhatnak meg az érdeklődők!
Házilag is elkészíthető, dekoratív megoldás a paszpartu!
Paszpartunak hívjuk azt a vékony dekoratív kartont, amely a papírra készült kép körül helyezkedik el.
A paszpartu fő feladata, hogy megakadályozza, hogy a kép közvetlenül érintkezzen az üveggel, másrészt kiemeli és díszíti az alkotást.
Általában a ceruzával, szénnel, krétával készült alkotásoknál használhatjuk.
A paszpartu magja általában 1-4 mm vastag karton, melynek felső borítása különböző színű és anyagú lehet. Paszpartu felületek lehetnek papír, bársony, vászon, metál és egyéb különleges felületűek. A paszpartu magja is különböző színű lehet, ami ferde kivágású ablaknál látszik.
A kartonok eltérő színűek is lehetnek, ilyen esetekben a színes paszpartu kartonok fehér hátoldalát, vagy halvány drapp színű kartont célszerű választani. A különböző díszítő kivágásokkal és a többszínű kartonok egymásra helyezésével nagyon izgalmas dolgokat lehet alkotni. Ezeket a kartonokat fotókhoz, amatőr rajzokhoz, akvarellekhez és igényes nyomatokhoz is előnyösen használhatjuk.
Ezekhez a tárgyakhoz sokféle keretezési anyagot és módszert javasolhatok.
Amit azonban sokan nem tudnak, hogy sokféle üveget választhatunk a bekeretezett tárgyak védelmére!
Ezek közül csak néhány meghatározó fajtát sorolok fel, a teljesség igénye nélkül.
Normál üveg: A leggyakrabban alkalmazott és legolcsóbb üvegfajta. Hátránya, hogy nem biztosít UV védelmet illetve tükröződik, ezzel rontva az alkotás hatását.
Antireflex üveg: Felületkezelés miatt kevésbé tükröződik, mint a normál üveg, de ez kis mértékű színminőség romlást eredményez.
Múzeum üveg: Csökkenti az UV sugárzás mértékét, szinte teljesen tükröződésmentes. A műtárgy színeit minőségromlás nélkül tökéletesen adja vissza.
Kérdéseiket várom a fenti honlapokon, illetve itt a blog bejegyzések között!
Soha nem szabad erős, durva dörzsölő mozdulatokkal tisztítani, fényesíteni a képkeretet.
A képkeret színét házilag felfrissíteni nem lehet. A már rárakódott piszok, por átrágja magát a lakkrétegen, és a felületen oxidálódik.
Házilag ne kísérletezzünk semmilyen tisztítószerrel, mert a felületi réteg sérülhet és nem várt hatást érhetünk el,foltosodást, rosszabb esetben az egész felületi réteg leválását.
Tilos a képkeretet nedves ruhával törölgetni!
Minden fajta -díszes, sima, politúrozott, metálozott-, keretet puha, száraz ruhával portalanítsunk.
Képkeret típusok, fajták egyedi tisztítása
Vannak olyan képkeretek, melyeken a kiemelkedő díszeket valódi tűzarannyal emeletek ki. Ha a jó állapotban van a fényaranyozás, akkor gyakran elegendő portalanítás után- óvatosan friss, puha kenyérbéllel-, ledörzsölni a rárakódott piszkos szennyeződést a díszekről.
Csak valódi, jó állapotú aranyozásnál érhetünk el eredményt.
Ha a tisztítás folyamán az arany alól előtűnik a piros bolusz alap, akkor a tisztítást azonnal be kell fejezni.
TILOS aranyozott felületet nedves ruhával letörölni, mert letöröljük a vékony aranyfüst réteget.
Olyan a kép keret nélkül, mint a ház tető nélkül, mint az ablak üveg nélkül
A www.kepkereskedo.hu oldalra érkező levelek, kérdések alapján egy általános és szakmai jellegű blogbejegyzés sorozatot indítok a mai napon!
Milyen képhez, milyen keretet válasszunk?
A festmények számára sem közömbös, hogy milyen környezetbe kerülnek.
Az pedig kiemelten fontos, hogy milyen keret öleli körbe az alkotást.
A keretnek nem csak az a feladata, hogy megvédje, óvja a por, a nedvesség, a korom, vagy más szennyeződéstől a képeket.
Napjainkban a bőséges képkeret választék biztosítja számunkra, hogy egyéni ízlésünknek megfelelő anyagokból válogathassunk.
Néhány szempontot azonban -a megfelelő keret kiválasztása előtt- érdemes figyelembe venni!
A keretprofil hatása
Tájképek keretezésénél a befelé lejtő keretprofillal fokozhatjuk a kép nyújtotta tér élményét.
Csendéletek vagy portrék keretezésénél egy egyszerű, kifelé keskenyedő profillal a képet kicsit kiemelhetjük a síkból, ezáltal erősítve a kép hatását a nézőre.
Igen fontos a képkeret színének a megválasztása, erről sajnos sokan megfeledkeznek!
Amennyiben egy világos képet szeretnénk kereteztetni, akkor előnyösebb a fekete, vagy ezüst színű keret. Ezeknek a szineknek hűvös hatásuk van.
Amennyiben a meleg színek vannak túlsúlyban a képen, akkor a természetes fa, vagy az aranyszínű keret lehet a jó választás.
A képkeretek anyagai sokfélék lehetnek.
A fém és műanyag képkeretek előnye, hogy nem vetemednek.
Azonban rangos olajképek, pasztell képek esetében válasszuk inkább a hagyományos fa képkereteket.
A következő blogbejegyzésben a képkeret fajtákat illetve a képkeretezésnél használt üvegeket ismertetem!
Ha a viasz-fürdőből kivett tárgyat széntűz felett perzseljük (abbrennen), a rátapadt rézrozsda rezet választ ki, mely az arannyal vörös színű ötvénnyé elegyedik. A vas- és acél-tárgyakat kéneső, cink, vasvitriol, víz és sósav elegyében foncsorozzák meg és ezután aranyozzák be.
A bearanyozott ezüst (a vermeil) az alapfém fehér színe miatt soha sem hat úgy, mint a bearanyozott réz vagy ennek ötvényei. Az aranyozott tárgy fényét 8 rész salétromból, 7 rész konyhasóból és 5 rész timsóból álló elegy ömledékével bágyaszthatjuk.
Atüzi aranyozás
A tűzi aranyozásnak ellentétje az angoloktól 1698-ban először használt és német találmánynak mondott úgynevezett hideg aranyozást, melyet rézre, sárgarézre, tombakra, alpakkára és ezüstre használnak. E célból klórarany-oldatba itatott vászonrongy elégetett hamvát az aranyrevét (Goldzunder) megszenesített és sósvízzel vagy ecettel megitatott parafa dugóval a megtisztított fém felületére dörzsöljük és végül vérkővel megfényezzük.
A nedves aranyozás
Ez az előbbinél nem tartósabb, de szebb; ezért a tűzben gyengén aranyozott tárgyakat még hidegen is bearanyozzák. A kémia fokozatos fejlődésével az aranyozó ipar is lépést tartott. A nagyobb kémiai ismereteket kívánó nedves aranyozásmár az újkor találmánya. Ha a megtisztított alpakkából, fehérbádogból, rezített vasból, rézből, rézötvényből készített tárgyat higított arany-klorid oldatába vagy ennek és ketted szénsavas kálinak forró keverékébe mártjuk, ezután leöblítjük, megszárítjuk és végül fényezzük, arany csapadékot kap.
Az aranyéterbe (arany klorid és kénéter keveréke) mártott vagy ezzel ecsetelt acélárukra enyhe hevítéskor lehellet vékonyságú aranyhártya rakódik. A nedves aranyozásokat a gyakorlatból teljesen kiszorította a galván A, melyet 1805-ben Brugnatelli talált fel és De la Rive, Ruolz, Elkington, Roseleur meg Christofle tökéletesítették.
Aranyozásalatt értik a nem fémes vagy fémes tárgyak bevonását arannyal.
A nem fémes tárgyakat, nevezetesen a fát és gipszet leginkább az enyves vagy vizi aranyozással vonják be.
Először a tárgyat forró enyvbe itatják és ezután kréta és enyv keverékével egyenletesen bekenik, ennek az alapnak utolsó fölkent rétegét teljesen megszikkasztják és csiszoló kővel megsimítják.
Az aranyozás művészete-technikája
A nagyobb gyárakban a sima felületű, kerek, ovális, íves, egyenes vagy hullámos lécekre kent alapot 3-6 mm. vastag vaslemezből kivágott alakzóval terítik el. Az elkészített alap díszítményi részleteit kerek, egyenes, hegyes, metsző éllel ellátott kisebb fajtájú vésőkkel javítják ki, illetve készítik el.
Az így elkészített alapra rakják az alzat-ot (poliment), ezt iszapolt homokhíjas kövér agyagföldből (3 kg.) készítik, melyhez meleg állapotában velencei szappant (46 g.), fehér méhviaszt (25 g.), szarvas-faggyút (20 g.) és valrátot (10 g.) kevernek, s ha az elegy kihűlt, megfelelő mennyiségű kölni enyvvel vagy zselatinnal eresztik föl.
Ezzel a mázzal kétszer-háromszor bekenik az alzatot, s ha megszáradt, vízben oldott pecsétfölddel (bolusz) vörösre festik. Ha ez is megszáradt, nemezzel vagy serteecsettel addig dörzsölik; míg fényt nem kap.
Aranyozás titkai...
Mielőtt erre az alzatra rátennék az aranyat, 1/4 rész spiritusz és 3/4 rész víz keverékével megnedvesítik és a megnedvesített felületre az úgynevezett aranyozó árral borított aranyfüstöt különböző nagyságú ecsettel reá nyomkodják. A fényezendő részeket vérkővel, acháttal vagy tűzkővel csiszolják, a fénytelenül hagyandókat pedig melegített enyves víz vagy sel-lakoldattalbágyasztják.
Aranyozás, restaurálás - fém tárgyak esetében
A fémeket tűzben, hidegen, nedvesen vagy a galvánfürdőben aranyozzák meg. A tűzi aranyozást már az ó-korban ismerték, használata a középkorban oly nagy volt, hogy Németországban 1403-ban a bearanyozott sárgaréz és réztárgyak eladását megtiltották, nehogy a vevő közönséget megcsalhassák.
1603-ban a rezített acél- és vastárgyak bearanyozását kezdték el. A tűzben aranyozandó réztárgyakat és réztartalmú ötvényeket a zsíradéktól és oxidoktól való megtisztogatás után (l. Csávázás) foncsorozó vízzel (salétromsavas kénesőoxid) megnedvesítjük, aranyfoncsorral bevonjuk, majd leöblítjük, megszárítjuk és végül izzítjuk; hogy a kéneső elszálljon.
A tárgyon maradt aranyburkot vízzel lemosván. sárgarézkefékkel megmunkáljuk és vérkővel megfényezzük. Az aranyozás színhatása élénkebb és vörösebb lesz, ha belemártjuk 32 rész sárga viaszt, 2 rész rézrozsdát, 3 rész vörös pecsétföldet és 2 rész timsót tartalmazó ömledékbe, az úgynevezett aranyozó viaszba.
Aranyozás, restaurálás során – restaurátor szakembereink bármely tárgyat különleges figyelemmel kezelnek, egyéniesítenek és a legjobb minőségű színaranyat használják.
Aranyozás során a 24 karátos aranynak különleges lesza színe és csillogása, így bármilyen fémfelületet bevonhat vele elektronikus úton.
H2Aranyozás, restaurálás az Ön igényei szerint
Díszítsen fel harangokat, órákat, fülbevalókat, csatokat, karpereceket és egyéb ékszereket. Adja vissza nekik eredeti ragyogásukat és szépségüket, sokkal kisebb áron mintha kicserélné őket.
Amennyiben ön a sportoknak nagy lelkese, varázsolja csillogóvá golfütoit, horgászfelszerelését, búvárfelszerelését, fegyvereit vagy bármely fémtárgyat a sportfelszereléséből.
H3Aranyozás, restaurálás után
- a tárgyak különleges kopási ellenálló képessége bizonyított. - az aranyozás során felvitt réteg nem válik le, természeténél fogva az arany nem korrodálódik, fénye nem kopik. - az aranyozás, restaurálás szép és hosszú életet biztosít az ön tárgyainak.
Tudtam, sok hónapon keresztül éltek külön egymástól, amikor a férj külföldön dolgozott!
A bucsú, mindig fájdalmas lehetett, de mindig örömmel volt teli a megérkezés!
Szitanyomatot , különösen ennyire szépen rajzolt témát ritkán kap az ember-mondták barátaink..., majd egymásra nevettek, és elmondták, hogy kisbabát várnak!
Festmény, pasztell, szitanyomat- egy csodálatos életmű
HERPAI Zoltán festmény költeményei
(Budapest, 1951. december 1. – )
Herpai Zoltánt évek óta kedvelem, figyelem munkásságát.
Kivételes tehetsége miatt a 100 legjobb magyar festő közé sorolják Szakmai pályáját 1970-75-től a Magyar Iparművészeti Főiskola reklámgrafika szakán kezdte.
Mesterei: Balogh István, Baska József voltak!
Herpai Zoltán új munkáira egy kivételes ajándék kapcsán figyeltem fel a múlt héten.
Házassági évfordulóra kerestek szép női akt, férfi akt képet ismerőseim!
A napokban kaptam meghívást Zolitól egy műteremlátogatással egybekötött beszélgetésre.Megmutatta újabb festményeit, rajzait!
Tervezzük, hogy új lKállításásról itt, ebben a blogban részletesen beszámolunk egy eddig szokatlan módon, video bejátszásával-melyet a kiállító teremben készítünk majd el!
Természetesen a blog olvasóit külön meghívjuk majd erre a megnyitóra is!
Javaslom, látogassanak el önök is, életre szóló ajándékokat vásárolhatnak szeretteiknek!
Minden lakásban van festmény, rézkarc, akvarell, pasztell, szép tempera kép, vagy csak egyszerű poszter!
A por, a látható szenyeződést hagyó légy-, pók piszok eltávolítása csak látszólag egyszerű feladat.
Nemes Tamás okleveles restaurátor műhelyében néztem meg, milyen károkat is okozhatnak a szakszerűtlen beavatkozások.
-Sokan veszik a bátorságot, hogy otthon,- tárgy szeretetből, gondoskodás okán, - vagy egyszerűen úgy gondolják, hogy nem nagy feladat, bárki képes egy festményt megtisztítani.
Valóban szükséges a „bátorság”, hiszen a tisztítás során számos veszély leselkedik a tisztítás alatt lévő képre.
Mik is ezek a veszélyes műveletek? – Portalanítás
Az olajfestményeket elegendő portalanítani puha kefével, ronggyal vagy ecsettel. A műveletet óvatosan végezzük, nehogy megsértsük a kép felületét. Ha a kép felülete repedezett, töredezett – ne kezdjünk a tisztításhoz – több kárt, okozunk, mint hasznot remélhetünk.
Olajkép, olaj-festmény esetében a festék réteget lakk fedi.
Tudnunk kell, a tényleges kép sötétedést nem a festmény felületén lévő „piszok” rétegből adódik, az leginkább az olajfestményt fedő lakkréteg barnulásából, sárgulásából egy szóval sötétedéséből származik.
Ennek a rétegnek az eltávolítása,- korszerű lakkrétegre való lecserélése- eredményezi a festmény valódi „felüdülését”, melyet szakszerűen csak szakember képes elvégezni.
Értékes olajfestmények tisztítását, restaurálását bízzuk szakemberre!
Nemes Tamás restaurátor budapesti műhelyében éppen egy nagyméretű olajkép restaurálásánál láthattam, hogy milyen sokféle vegyi anyag, technikai tudás szükséges ahhoz, hogy a festmény, pasztell, akvarell, tempera képek eredeti szépségükben pompázhassanak a restaurálás után.
Ügyeljünk rá, hogy olajfestmény elé ne tegyünk üveget. Az nemhogy megvédené a festékréteget, ellenkezőleg, a lecsapódó nedvesség és az olajpára súlyos károkat is okozhat.
A múzeumokban látható különleges üveg, a levegő páratartalmának csökkentése, a speciális szűrők, és a fény, a megvilágítás szabályozása természetesen otthoni körülmények között nehezen kivitelezhető.
Fontos ajánlás:
Akvarell, tempera vagy pasztell képeket csak üveg mögött tartsunk
Így kevésbé porosodnak, piszkolódnak.
A rézkarc, akvarell, pasztell,ceruza, tusrajz munkákat nem érheti víz!
Ezért nem javasoljuk, hogy vizes szivaccsal, vagy nedves ruhával töröljük át az üvegfelületeket.
Ilyen estekben a képkeret és az üvegfelületek közötti résbe a víz beszivároghat.
Festmény, rézkarc, akvarell, pasztell, tempera képek védelme különösen fontos lehet a lakás festésekor, illetve az után.
Ilyenkor a falakba nagy mennyiségbe kerül víz, fontos tehát, hogy jó alaposan kiszárított, szellőztetett szobákba kerüljenek vissza a kedvelt festmény, rézkarc, akvarell, pasztell képek!
GyőrffySándor jelenlegi tárlatának címe Titkos kert, latin kifejezéssel: Hortus secretus. A latin nyelvben a titok, titokzatosság megnevezésére használt secretum (i, n) főnév elsődleges jelentése: magányosság, magány, magányos hely. A belőle képzett melléknév, a secretus (3) pedig elsősorban elkülönített, elválasztott, magányos, elhagyatott, távol fekvő értelemben használatos, és csak második jelentése az, hogy titkos. Ezek a latin szavak közelebb visznek minket ahhoz a jelentéstartományhoz, amelyet GyőrffySándor most látható grafikái képviselnek. Azaz, ilyen értelemben a Hortus secretus, mint titkos kert, egy elhagyott, magányos, félreeső hely, amely nem csupán az idegenektől elzárt, bensőséges hatású kert, hanem a szemlélődő meditáció helye is egyben. A titok a hallgatás által is kapcsolódik a meditáció alapjául szolgáló csöndhöz, másrészt a legvégső titok megfejtéséhez vezető út az alkotói folyamatot is szimbolizálhatja. A titok lényege abban rejlik, hogy nem ismerjük – amint megismerjük nem titok többé. A keresése közben fejlődő személyiség, a tapasztalat által alakuló lélek és világlátás az igazi érték, amely az egyetemes tudás felé vezeti az egyént. A kert tehát a végső titkot és a befelé vezető utat is jelképezi. Azt az utat, amely során a mű megszületik. A valóságon túli valóságban, a műterem csöndes magányában, ahol az alkotó néma párbeszédet folytat a készülő művel. A most látható alkotások más módon is kapcsolhatók a titokhoz – műhelytitkok is egyben. GyőrffySándor korábbi sorozata, a Hónapok mappa készítésekor az ott szereplő motívumok közül néhányat kiemelt, és egyedi nyomatokon dolgozta fel őket. Ezekből a kísérletekből jött létre a jelenlegi sorozat. Általuk a munkafolyamatba, a kép születésének, mondhatni a motívum újjászületésének rejtelmeibe is bepillantást enged. A kert eredetileg nem más, mint az embert körülvevő, általa mesterségesen kialakított természeti közeg, mondhatni műtáj. Benne a növények organikus burjánzását az ember szabályozza, a természetes formákat bizonyos koncepció szerint az ember rendezi. GyőrffySándor képei impressziók. Egymáson átsejlő festékrétegekből alakulnak a kompozíciók, amelyek különböző évszakok atmoszféráját is felidézik. Hideg kékes, jégvirággal beszőtt tájfragmentumok, üde színekben pompázó tavaszi virágzás, zöldellő fák között átszüremkedő napfény, vibráló narancsos verőfény, aranyló kalászok, fanyarabb színű, őszi lombhullás. A színes foltok irizáló felületeket hoznak létre, amelyek téglalapba illetve négyzetes formába foglalva jelennek meg. A négyzet, a téglalap nem csak szabályos mértani foglalatba zárja a szertelen természeti formákat és jelenségeket, de le is határolja őket. A végtelen természetből kiszakított véges darabka egyfajta panteisztikus szemléletet tükröz. GyőrffySándor a természet alkotásai előtt fejet hajtó ember alázatával és tiszteletével építi virtuális és valós kertjét. Egy pillanatra sem feledi, és szembesít bennünket, nézőket is azzal, hogy milyen parányi pontok vagyunk ebben a határtalan rendszerben. Az ember jelenlétére utal a képek felszínén megjelenő csíkozás. Ezek a szinte párhuzamosan haladó szabadon futó, kissé hullámzó, rezgő vonalak, akár a földbarázdák szántják végig a képfelületet. Ugyanakkor kissé elemelkednek a felszíntől, szinte lebegnek, mintegy árnyékként vetülnek a papírlapra. Ezekről az organikus jelekről a földrovátkákon kívül az ember bőrének szerkezetére, ráncaira, redőire is asszociálunk, ezzel a kép az egyén életszakaszaira is utal. A titkos kert kifejezés összefügg a zárt kert (Hortus conclusus) fogalmával, amely a hagyományos értelmezés szerint a hűséges és odaadó, tiszta szerelem szimbóluma is. Mindkét kifejezés jelentheti a befeléfordulást, a lélek által megélt és átélt dimenziókat, annak az ideának a képzetét, amelyet mindannyian magunkban hordozunk. Mindenki számára létezik egy idea, amely egy egészen kicsi kertről, a világ legegyszerűbb és egyben legnagyszerűbb kertjéről szól, és ami utánozhatatlan, megismételhetetlen, lélegzetelállító. Ennek a keresésére indulunk, hogy aztán végül ne is tegyünk semmi mást egész életünk során, csak kutassuk azt a kertet, amelynek képzete bennünk él. GyőrffySándor most látható alkotásain a kert nem konkrétan jelenik meg. Munkái a kert ideájának, képzetének kivetülései, az elvágyódás, a meditáció helyei. A gondolat formái, az alkotás szinonimái. Egyedi nyomatok, vagy még inkább nyomok. Jelek és képek. Jelképek. A művészet szimbólumai.
Szeifert Judit művészettörténész
Amennyiben kérdése, vagy javaslata van a témával kapcsolatban, kérem, írjon a www.festmeny-rezkarc.com oldal info címére.
Az általunk értékesített festmény, rézkarc, akvarell, pasztell, rajz alkotásokra 100%-os eredet és készpénz visszafizetési garanciát vállunk!
1965: Pollack Mihály Építőipari Technikum; 1973: Magyar Iparművészeti Főiskola, Építési Tanszak, mesterei: Jakuba János, Csík István, Jánossy György, Pogány Frigyes. 1965-67-ig a Tolna megyei, 1967-68-ig a Pest megyei Tanács Tervező Irodájának építész szerkesztője, 1973-tól a Művészeti Alap főelőadója, ill. csoportvezetője. 1984 óta szabadfoglalkozású művész. 1981: Szocialista Kultúráért. 1974-92 között kisbútorokat tervezett és forgalmazott, emellett egyre többet foglalkozott grafikával (tollrajzok), melyeket az országban tett számos utazása során készített. Megfordult a Dunántúl, a Dunakanyar, az Északi Hegyvidék, Kelet- és Dél-Magyarország számos műemléki és történelmi nevezetességű helységében, ahol természetbeli megfigyelés alapján lírai hangú rajzokat - s egyre inkább pasztelleket készít, melyeken az építész lényegkiemelő szemlélete éppúgy meghatározó, mint a vonalvezetés dekoratív, s némiképp szecessziós összképe.
Mesterei: Jakuba János, Csík István, Jánossy György, Pogány Frigyes
Képzőművészeti tanulmányait a 80-as évek közepén kezdte.
1992-től Fülöp Ilona grafikusművész vette a szárnyai alá.
1995-97-ben a budapesti Dési Huber István rajzstúdióban folytatott tanulmányokat Korga György és Karakas András irányításával.
1997-ben a Ferenczy István rajzstúdióban tanult, ahol Kopasz Tamás és Kovács Dénes voltak a tanárai.Utóbbitól a sokszorosított grafika technikáit ismerte meg.
1998-ban egy grafikai pályázatot nyert a Corvin rajzstúdióba, ahol többek között Lévai Ádám is tanította.
Főiskolai diplomáját a Tan Kapuja Buddhista Főiskolában szerezte 2001-ben.Itt a keleti filozófiákon túl látványértelmezést, esztétikát és tankha festést is tanult.Tanárai: Jancsik Károly és Rentsenkhorlo Lhkagvarentsen.
1999-től restaurátorkodik és közben festménybecsüsi oklevelet is szerzett.Több könyvet is illusztrált grafikáival.
Díjak, oklevelek:
-1993. Május, Grafikai Különdíj a budapesti Almássy Téri Szabadidőközpont által szervezett Országos Amatőr Képzőművészeti találkozón.
-2001 Tavasz, Különdíj a „Szülőföldünk Békés Megye Milleneumi Pályázaton”
Egyéni kiállítások:
-1994. Márc. 10-18. Orosházi ifjúsági Ház („Orosházi Portrék” címmel)
-1994. Ápr. 19-26. Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium
-2001 Okt. 01-12. Orosházi Határőrség
Kollektív kiállítások:
-1997. „Autodidakta”, XVII. Országos Amatőr képző- és Iparművészeti Kiállítás (Bp. Kongresszusi Központ)
-1997. Aug. Kuusankoski (Finnország)
-1998. Febr. Ferencvárosi Művelődési Központ
-2001. Nov. 16- Dec.16. Xántus János Múzeum (Győr)
(közös kiállítás Rékassy Eszterrel és Szmrecsányi Boldizsárral)
-2002. Máj. Kilátó Galéria (Margit-sziget, Bp.)
-2005. Aug. „Fiatal Alkotók” kiállítás a Fiatal Iparművészek Stúdió Galériájában
1998: Arte des Art ösztöndíj, Párizs. A Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Magyar Grafikusok Szövetsége, a Szinyei Merse Pál Társaság tagja. Budapesten és Nógrádkövesden dolgozik. Látomásos, félabsztrakt látásmódja, mely felfokozott pszichológiai-emocionális érzékenységéből táplálkozik, a misztikus, spirituális élmények iránti affinitása egyfajta szuverén "lélektani szimbolizmus" kialakításához vezette, mely 1988-tól mindinkább telítődik romantikus-expresszív elemekkel és irodalmi-történelmi allúziókkal.
1976-1984 között főleg grafikákat készít, a rézkarc mellett aquatinta, mezzotinta technikával alkotja meg szuggesztív, szakadozott, tört formák szenvedés-sugallta lapjait. A 80-as évek második felében újra fest, nyugtalan, égő színek jellemzik a historizmus és a neobarokk által is érintett munkáit. Az utóbbi években a litográfiában egyedülálló lavírozási technikát dolgozott ki, eleddig ismeretlen összetételű emulziókkal (Zarathustra-sorozat, 45 lap). Caspar David Friedrich mellett Goya munkásságát is behatóan tanulmányozza, 1986-1989 között Milton Elveszett Paradicsomának inspirációjára készít 30 lapos sorozatot, 1996 óta dolgozik monumentális Nietzsche-sorozatán.
A már címeikben is igen fantáziagazdag műveket egyfajta szimultaneizmus jellemzi, több mozzanat rétegződik egymásra, a tér- és idősíkok egymásra kasírozása az adott pillanat időtlenségét, örökkévalóságát sugallja.
A Munkácsy-díj kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adományozható elismerés, melyet. 1950-ben alapítottak.
Festmény, rézkarc, akvarell, pasztell, rajzok alkotói kapják... A díjat minden évben, március 15-én, ünnepélyes keretek között tizenhárom személy kaphatja meg. A Munkácsy-díjat a nemzeti kulturális örökség minisztere adományozza a szakmai kuratóriumok javaslata alapján. A kitüntetett képzőművészek igazoló okiratot és érmet kapnak. Az érem kerek alakú, bronzból készült, átmérője 80, vastagsága 8 milliméter. Az érem Kiss György szobrászművész alkotása, egyoldalas és Munkácsy Mihály arcképét ábrázolja.
Festők, grafikusok, szobrászok életrajzában olvashatunk a Kossuth-díjról.
Sokan csak hallották, néhányan már látták, de kevesen kapták meg a Kossuth-díjat
A Kossuth-díj kitüntetést az országgyűlés 1948-ban, 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította.
1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján.
A Kossuth- díj 89 milliméter magas bronzból készült, aranyozott,- Kossuth Lajos alakját formázó- kisplasztikai alkotás.
A szobor talapzata 255 milliméter magas, 40 milliméter átmérőjű rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó (oklevéltartó) része ezüstözött.
A kitüntetés mellé, egy Kossuth Lajos arcképét ábrázoló jelvényt kap a kitüntetett.
A festők szabadsága, a szabadban való festés-új módszerek, új szemlélet, új technikák
A művészek kiszabadultak a műteremből; képeiket gyakran a szabadban, aláfestés nélkül készítették el.
Az aláfestés úgy történik, hogy a kép egész felületét széles ecsetkezeléssel, minden részletet elhagyva, a megfelelő színekkel beborítják. Ezután fognak hozzá a kép kidolgozásához.
Lazúrozásnál egy tüzes alapszín tömör rétegére egymás után többször is olajban erősen oldott színeket festenek rá, s a színek halvány fátyla alól tűz át az alapszín.
Valamely lazúrszín az alatta levő színnel együtt áttetszősége folytán egy harmadik; új színt ad, melyet hatásában, ugyanazon két színnek palettán való összekeverésével nem tudunk előállítani.
A reneszánsz nagy mesterei Leonardo, Giorgione, Tiziano pompás hatásokat értek el a lazúrozással.
Leonardo titka
Leonardo Mona Lisa c. képét például előbb fehérrel és barna-feketével festette meg, azután áttetszőre hígított olajfestékkel vitte rá a színeket legalább négyszer-ötször, de talán többször is, s így tette művét sejtelmes ragyogásúvá.
Az olajképek restaurálása Az olajfestéknek sokoldalúsága mellett még az is vonzó tulajdonsága, hogy jól javítható.
A lassan száradó festéket akár munka közben is lekaparhatjuk, vagy száradás után fedőfestékkel ráfesthetünk, s ezzel eltakarhatjuk az elrontott részleteket, vagy munka közben is módosíthatunk a kompozíción.
A vastagon bekent vagy éppenséggel átfestett kép idővel repedezni kezd, és könnyen lepattogzik.
A festékanyagok ismeretének hiánya következtében is tönkremehetnek egykor ragyogó színű képek. PI. Munkácsy alapozásul a tüzes hatású aszfaltot, bitument használta, amelyen a rákent festékek idővel megfeketedtek.
Festeni olajalapozású vászonra, esetleg deszkára szoktunk.
A festőalapul szolgáló fát, vásznat vagy papírt előzőleg beenyvezik, és krétaalapozással látják el. Ilyen alapozott vásznakat és farostlemezeket szintén kaphatunk gyárilag előkészítve.
Az olajkép festéshez legalkalmasabbak a finom, félhosszú, lapos sörteecsetek, de a tubussűrűségű festéket festőkésekkel is felrakhatjuk.
Az alapozott vásznat, hogy rugalmas, jó festőfelületet adjon, ún. vakkeretre feszítik, amelynek külső széle magasabb, hogy a vászon -festés közben -ne érjen hozzá a vakkerethez. Bár az olajképet, olajfestményt ismerték már a középkorban is, sőt alkalmazási módjairól maradtak fenn leírások is (Theophilus Presbyter a XII., Cennini a IV. században), általános művészeti alkalmazását a XV. századi németalföldi mestereknek köszönhetjük.
Vasari, a reneszánsz nagy művészettörténésze a Van Eyck testvéreknek tulajdonította az olajfestékek feltalálását.
A temperafestéssel szemben valóságos forradalmat jelentett az olajfestés bevezetése.
Titkok
Antonello da Messina, Piero della Francesca közvetítették az itáliai festők számára ezt a technikát, amely azután még hosszú fejlődésen ment keresztül.
Lehet az olajjal hígan, lazúrosan vagy mélyfényű hatással dolgozni.
Ezt az teszi lehetővé, hogy az olajfestéknek két típusa van: a fedőfestékek és a lazúrfestékek.
A lazúrfestékek csak nagyon sok olajos kötőanyaggal készíthetők, ezért bennük szinte lebegnek a pigment szemcsék. Felfestve őket, nem fedik el teljesen az alattuk lévő foltot, hanem annak színei átvilágítanak az új rétegen, finom színhatást adva.
Trükkök, technikák
E finom és egységes színhatás érdekében a barokk festők egy meghatározott színnel készítették el az aláfestést, sőt gyakran már az alapozást megszínezték. A régi mesterek több rétegű aláfestéses technikájával szemben, amelyben a lazúrozás játszotta a fő szerepet, a XIX. századi művészek közül többen az egyrétegű, egyszerre megoldott festést alkalmazták.
A következő blogbejegyzésben az olajképek , festmények restaurálása kertül terítékre!
Ebben a blogbejegyzésben a művészeti technikák közül az olajfestés technikájának a fejlődését mutatjuk be!
Amennyiben emlékeznek a blog olvasói a tempera, az akvarell festés technikai leírására, akkor sok érdekes, és sok ismerős fogalommal találkozhatnak az egyik legismertebb technika, az olajkép, olajfestmény készítés leírásakor. Olajfestés, a legáltalánosabb és legszélesebb körben használt festési eljárás. Az előző blog bejegyzésben is leírtuk, hogy olajfesték sokkal lassabban szárad, mint a tempera. Színei mélyebbek, tüzesebbek, fényesebbek.
Csodálatos finomságú fény-árnyék viszonyok, tónus- és szín-átmenetek érzékeltetésére alkalmas. Gazdag lehetőséget nyújt a legkülönbözőbb felületi minőségek ábrázolására is.
Míg a tempera inkább a világos színtartományokban mutatja meg igazi szépségét, az olajnál a világos és mély tónusú színek együttes alkalmazásával a tér bemutatásának is szélesebb lehetőségei állnak a festők rendelkezésére.
Az olajkép, festmény titka a festék
Az olajfesték kötőanyaga az olaj (lenolaj, dióolaj, mákolaj).
Oldószere, amivel a tubusból kinyomott sűrű festéket felfesthetővé tesszük, szintén tartalmaz olajat. Ezt a festőszert ma már készen is vásárolhatjuk.
A következő blogban a vászon, az ecset és a technika bemutatása, valamint néhány festő trükk bemutatása lesz olvasható.
Bizonyára Ön is érezte már azt az érzést, amikor belépett egy elegáns irodába, kiállító terembe, hogy életre kelnek a színek, a képek.
Ekkor Ön a pasztell képek, a technika, az egyedi alkotások nyújtotta varázslatos élményét élhette át.
A pasztell
Miből készül, hogyan készül a pasztell kép?
A kép anyaga a pasztell pigment porból és kötőanyagból áll.
Természetesen sok, titkos összetevő alkotja ezeket a festékeket, melyeket szinte minden művész saját elképzeléseinek megfelelően változtatott az évszázadok során.
A pasztellt először a francia grafikában alkalmazták a XVIII. század elején. Kezdetben a krétához hasonlóan használták, aprólékosan kidolgozva a rajz felületét.
Ezt váltotta föl a szénrajz technikája, de még ekkor is a tónus maradt a kép uralkodó eleme.
A 19. század második felében aztán a hangsúly eltolódott a színekre, és festői hatású pasztellképek születtek.
Az így kezelt pasztell puha, lágyan egymásra mosódó, hamvas színfoltjaival valóban átmenetet jelent a grafika és a festészet között.
A pasztell rudacskákat festékporból állítják elő minimális kötőanyag hozzáadásával. A tónusfokozatokat fekete és fehér festékpor adagolásával érik el.
A pasztellkészlet sok darabból áll, mert a színeket nem szoktuk átfedéssel keverni, hanem valamennyi színfoltot a megfelelő árnyalatú kréta használatával rakunk föl.
A pasztell technika művészi hatása a durvább felületű papíron mutatkozik meg igazán.
A pasztellképeket is rögzítenünk kell, de az erre szolgáló rögzítőszerek többé-kevésbé sötétítik a rajzot, vagy megváltoztatják felülethatását.
A pasztell újabb változatait: a viaszpasztellt és az olajpasztellt nem kell fixálni, de az ezekkel készült képek színei már nem bársonyosak, hanem tüzesebbek.
Amennyiben az olajpasztellal készült rajzunkat terpentinbe mártott ecsettel utólag átdolgozzuk, akkor a színek feloldódva egymásba moshatók, s az olajfestményhez hasonló művet kapunk.
Magyar festők közül Brocky, Barabás, Rippl-Rónai, Nagy István, Egry voltak a legjelesebb művelői a pasztell technikának.
A www.festmeny-rezkarc.com webgaléria kiemelt, exclusíve ajánlatában Forster Jakab pasztell képei szerepelnek.
A Kárpátaljai születésű festőművészről- Kerényi Ferenc művészettörténész írt könyvet. A kitűnő akverell festő: gyorsan, határozottan dolgozott az egyik legnehezebb, legösszetettebb technikával az akvarell-lel.
Csodálatos virágcsendéletei, virág kompozíciói a gyűjtők, kereskedők egyik legnagyobb érdeklődéssel keresett alkotásai.
Nagyon kevés akvarell képét ismerjük.
A Prága, Brünn, Kassa képtáraiban rendszeresen kiállító művész több festményét, akvarell munkáját őrzi Kárpátaljai Képtár Ungvárott!
A természet után festő művész tájképein, csendéletein harmóniát, tökéletes kompozíciót csodálhat meg a vásárló, a gyűjtő.
Festmény,tempera festékkel-festmények az ókortól napjainkig
A tempera technika, ami nélkül nem fejlődhetett volna a festészet. A temperát már az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is ismerték, ám használata csak a bizánci korban terjedt el széles körben.
Tulajdonképpen ettől kezdve kizárólag temperával festettek, mindaddig, amíg ki nem alakult az olajtechnika a XV. század végére.
Eredetileg a tempera szót mindazokra a színezékekre használták, melyeket "temperáltak", azaz kevertek s így festésre alkalmassá tettek.
A kazein-tempera, vagy más néven "túrófesték" készítésekor a pigment (színpor: általában finom szemcséjű kő-, fém zúzalék) anyagot tehéntúróval keverik, teszik festékké.
Ez a festék igen gyorsan szárad, tompa felületben köt meg, ezért nehéz vele finom tónusokat, színeket keverni, viszont spatulával vagy festőkéssel nagyvonalúbb foltok alakíthatók ki vele.
A valódi tempera tojással vagy tojásfehérjével kevert pigment, s ez a festés során vízzel hígítható. Olyan gyorsan szárad, hogy ez a festői technika alig tér el a rajztól. Előszeretettel alkalmazták középkori és kora-reneszánsz művészek.
Temperafestményeket gipsz és enyv keverékével, gessoalapozással alapoztak, ebben a vakító fehér alaprétegben rejlik a kép belső fényének titka.
A gessoalapozást több rétegben vitték fel a jól kiszáradt fatáblára, s az utolsó réteget zománc simaságúra csiszolták. Erre a rétegre rajzolták elő szénnel a vázlatot.
Temperafestéskor mindig világos alapra kerülnek a színek, a formákat érzékeltető monokróm (egyszínű) elő-rajz elkészítése után, egyes helyeire zöld aláfestés került, ez megfelelő semleges alapot biztosított a testszín árnyalatainak megfestéséhez.
A tempera túl gyorsan szárad ahhoz, hogy az ecsetnyomokat el lehessen tűntetni, ám a temperaképeknek pont ebben rejlik a jellegzetes varázsa.
Temperafestésre a hosszú szőrű sörte- és hajecsetek alkalmasabbak. Száradás közben a színek világosodnak, s teljes száradás után fénytelenek.
Ez a fénytelen, könnyű színhatás a temperaképek fő jellegzetessége. Gyorsan száradó átlátszatlan felületet ad (a freskóhoz hasonlóan). Színei ugyan fedik egymást, de utólagos javításra, keverésre nemigen van lehetőség.
A múlt század kiváló festői: Derkovits, Szőnyi,M.C.P újból előszeretettel alkalmazták a tempera technikát.
