Győrffy Sándor kiállításáról

A kitűnő festő, grafikus kiállításának megidézésével szeretnénk felhívni a figyelmet Győrffy Sándor munkáira

Szitanyomat, Győrffy Sándor munkája

Hortus secretus Győrffy Sándor tárlata

Győrffy Sándor jelenlegi tárlatának címe Titkos kert, latin kifejezéssel: Hortus secretus. A latin nyelvben a titok, titokzatosság megnevezésére használt secretum (i, n) főnév elsődleges jelentése: magányosság, magány, magányos hely. A belőle képzett melléknév, a secretus (3) pedig elsősorban elkülönített, elválasztott, magányos, elhagyatott, távol fekvő értelemben használatos, és csak második jelentése az, hogy titkos. Ezek a latin szavak közelebb visznek minket ahhoz a jelentéstartományhoz, amelyet Győrffy Sándor most látható grafikái képviselnek. Azaz, ilyen értelemben a Hortus secretus, mint titkos kert, egy elhagyott, magányos, félreeső hely, amely nem csupán az idegenektől elzárt, bensőséges hatású kert, hanem a szemlélődő meditáció helye is egyben. A titok a hallgatás által is kapcsolódik a meditáció alapjául szolgáló csöndhöz, másrészt a legvégső titok megfejtéséhez vezető út az alkotói folyamatot is szimbolizálhatja. A titok lényege abban rejlik, hogy nem ismerjük – amint megismerjük nem titok többé. A keresése közben fejlődő személyiség, a tapasztalat által alakuló lélek és világlátás az igazi érték, amely az egyetemes tudás felé vezeti az egyént. A kert tehát a végső titkot és a befelé vezető utat is jelképezi. Azt az utat, amely során a mű megszületik. A valóságon túli valóságban, a műterem csöndes magányában, ahol az alkotó néma párbeszédet folytat a készülő művel.
A most látható alkotások más módon is kapcsolhatók a titokhoz – műhelytitkok is egyben. Győrffy Sándor korábbi sorozata, a Hónapok mappa készítésekor az ott szereplő motívumok közül néhányat kiemelt, és egyedi nyomatokon dolgozta fel őket. Ezekből a kísérletekből jött létre a jelenlegi sorozat. Általuk a munkafolyamatba, a kép születésének, mondhatni a motívum újjászületésének rejtelmeibe is bepillantást enged. A kert eredetileg nem más, mint az embert körülvevő, általa mesterségesen kialakított természeti közeg, mondhatni műtáj. Benne a növények organikus burjánzását az ember szabályozza, a természetes formákat bizonyos koncepció szerint az ember rendezi.
Győrffy Sándor képei impressziók. Egymáson átsejlő festékrétegekből alakulnak a kompozíciók, amelyek különböző évszakok atmoszféráját is felidézik. Hideg kékes, jégvirággal beszőtt tájfragmentumok, üde színekben pompázó tavaszi virágzás, zöldellő fák között átszüremkedő napfény, vibráló narancsos verőfény, aranyló kalászok, fanyarabb színű, őszi lombhullás.
A színes foltok irizáló felületeket hoznak létre, amelyek téglalapba illetve négyzetes formába foglalva jelennek meg. A négyzet, a téglalap nem csak szabályos mértani foglalatba zárja a szertelen természeti formákat és jelenségeket, de le is határolja őket. A végtelen természetből kiszakított véges darabka egyfajta panteisztikus szemléletet tükröz. Győrffy Sándor a természet alkotásai előtt fejet hajtó ember alázatával és tiszteletével építi virtuális és valós kertjét. Egy pillanatra sem feledi, és szembesít bennünket, nézőket is azzal, hogy milyen parányi pontok vagyunk ebben a határtalan rendszerben.
Az ember jelenlétére utal a képek felszínén megjelenő csíkozás.
Ezek a szinte párhuzamosan haladó szabadon futó, kissé hullámzó, rezgő vonalak, akár a földbarázdák szántják végig a képfelületet. Ugyanakkor kissé elemelkednek a felszíntől, szinte lebegnek, mintegy árnyékként vetülnek a papírlapra.
Ezekről az organikus jelekről a földrovátkákon kívül az ember bőrének szerkezetére, ráncaira, redőire is asszociálunk, ezzel a kép az egyén életszakaszaira is utal.
A titkos kert kifejezés összefügg a zárt kert (Hortus conclusus) fogalmával, amely a hagyományos értelmezés szerint a hűséges és odaadó, tiszta szerelem szimbóluma is. Mindkét kifejezés jelentheti a befeléfordulást, a lélek által megélt és átélt dimenziókat, annak az ideának a képzetét, amelyet mindannyian magunkban hordozunk.
Mindenki számára létezik egy idea, amely egy egészen kicsi kertről, a világ legegyszerűbb és egyben legnagyszerűbb kertjéről szól, és ami utánozhatatlan, megismételhetetlen, lélegzetelállító. Ennek a keresésére indulunk, hogy aztán végül ne is tegyünk semmi mást egész életünk során, csak kutassuk azt a kertet, amelynek képzete bennünk él.
Győrffy Sándor most látható alkotásain a kert nem konkrétan jelenik meg. Munkái a kert ideájának, képzetének kivetülései, az elvágyódás, a meditáció helyei. A gondolat formái, az alkotás szinonimái.
Egyedi nyomatok, vagy még inkább nyomok. Jelek és képek. Jelképek.
A művészet szimbólumai.

Szeifert Judit
művészettörténész

Amennyiben kérdése, vagy javaslata van a témával kapcsolatban, kérem, írjon a www.festmeny-rezkarc.com oldal info címére.

Az általunk értékesített festmény, rézkarc, akvarell, pasztell, rajz alkotásokra 100%-os eredet és készpénz visszafizetési garanciát vállunk!

Tisztelettel és megbecsüléssel!  Várkonyi Zsolt   06 20 93 92 832 / hívjon MOST!
www.festmeny-rezkarc.com